Az elmúlt hónapot a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok stabilizálódása jellemezte – ennek eredményeként az energiaárak alakulásában ismét az elemzésekre alapuló emelkedő tendenciák háttérbe szorították a politikai eseményeket. A piaci megfigyelések mellett több eseménynek is volt hatása az energiaiparra, ami egyértelmű jelzéseket jelent az energiapolitikai döntéshozóknak.
Az április végi spanyolországi áramszünet több volt, mint egy technikai incidens – az európai villamosenergia-piac gyengeségeire világított rá. Amikor Portugália rövid időn belül leállította az áramimportot, a spanyolországi spot piaci ár -10 EUR/MWh-ra esett. Ez is jelzi, hogy a rendszer mennyire érzékenyen reagál az egyensúlyhiányra. Németország még ennél is változékonyabb: ott év elejétől május végéig 153 órában alakultak ki negatív árak, egyes esetekben akár -250 EUR/MWh is! Ennek egyik oka a megújuló energiák támogatási rendszere, mely alapján túlkínálat esetén is folytatódik a betáplálás – mivel az üzemeltetők a negatív árak ellenére is pozitív díjazásban részesülnek. Az új napenergiacsúcs-törvény ezt hivatott ellensúlyozni: 2025-től negatív árak esetén megszűnik a piaci prémium, és a betáplálási tarifával rendelkező új rendszerek egyáltalán nem kapnak majd díjazást. A probléma azonban mindaddig fennmarad, amíg számos rendszer továbbra is fix támogatásban részesül. A rugalmas energiapiachoz rugalmasságra, tárolási kapacitásra és piacorientált ösztönzőkre van szükség – különösen a megújuló energiák arányának folyamatos növekedésével.
A megújuló energiaforrások a CO2-kibocsátást is döntően befolyásolják. Április elején az EU Bizottsága közzétette az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe (EU ETS) tartozó összes létesítmény 2024-re vonatkozó kibocsátási adatait – első alkalommal az európai hajózást is beleértve. A hajózás kibocsátása – mintegy 56 millió tonna CO₂e – nagyjából az Európán belüli légi közlekedéssel egyenértékű. Összességében a meglévő ETS-ágazatok kibocsátása az előző évhez képest valamivel kevesebb mint 5%-kal csökkent – ez a csökkenés mérsékeltebb, mint a 2023-as rekord mértékű, több mint 15%-os csökkenés, de még mindig valamivel meghaladja a 2030-ra kitűzött uniós célpályát. A 2005-ös évhez képest a kibocsátás már csaknem a felére csökkent. A 2030-ra kitűzött 62%-os csökkentési cél eléréséhez azonban még mindig további 4,4%-os éves csökkentésre van szükség.
A legnagyobb csökkenés a megújuló energiaforrásoknak köszönhetően a villamosenergia- és fűtési ágazatban volt (-10%). A fotovoltaikus és a szélerőművekből származó termelés uniós szinten mintegy 8%-kal nőtt, ezen belül a napelemes rendszerek termelése több mint 20%-kal nőtt. Emellett a vízben gazdag év és az atomenergia mintegy 5 %-os növekedése a fosszilis energiahordozókból származó villamosenergia-igény jelentős csökkenéséhez vezetett. A szénfelhasználás 2024 őszétől történő újbóli növekedése azonban megakadályozta a még nagyobb mértékű csökkenést. Az iparban a kibocsátás az előző évi szinten stabilizálódott, a következő ágazatspecifikus eltérésekkel: Míg a cement-, üveg- és kerámiaiparban a kibocsátás mintegy 5 %-kal csökkent, a vegyiparban a kibocsátás ismét alig 5 %-kal nőtt, de jóval a válság előtti szint alatt maradt. A légi közlekedés ismét 15 %-kal nőtt, és megközelíti a koronavírus előtti szintet.
2025-re nem várható további kibocsátáscsökkenés. A napelemes termelés folyamatos bővülése ellenére a szél- és vízenergiából származó termelés gyengül, ami azt jelenti, hogy a villamosenergia-ágazat kibocsátása jelenleg mintegy 7%-kal haladja meg az előző évi szintet. Az ipar kissé fellendülőben van, ami szintén a további csökkenés ellen szól. A CO₂-piac kínálati oldalán a „REPowerEU” program rövid távon a tanúsítványok mennyiségének növekedését eredményezi, de 2027-től ez a mennyiség akár 27%-kal is csökkenhet. Ez a hiány a CO₂-árak jelentős emelkedését fogja eredményezni: Elemzők 2027-re tonnánként 90 és több mint 120 euró közötti értékeket várnak. A szén-dioxid-mentesítés továbbra is kihívást jelent, amely mindenekelőtt a megújuló energiaforrások, a tárolás és a rugalmas energiarendszer bővítésétől függ.
Mielőtt rátérnénk a piaci fejleményekre, két fontos gázpiaci bejelentést emelünk ki: Az EU Bizottsága az orosz gázimport betiltását tervezi. A cél a teljes elfordulás az orosz gáztól, amely 2024-ben még mindig az EU importjának 19%-át teszi ki. Ezzel egyidejűleg az USA és Oroszország közötti tárgyalásokról érkeztek hírek, amelyek az orosz gázszállítások amerikai befektetőkön keresztüli visszatérését vizsgálják – ez ellentmondásos jelzés, és az EU stratégiájával szembe megy. Emellett az EU Parlament rugalmasabb gáztárolási szabályokról is döntött: A töltöttségi célértéket szeretnék 90 %-ról 83 %-ra csökkenteni. A tárgyalások a Tanáccsal május 13-án kezdődtek.
A gáztározóknak óriási hatásuk van az energiaárakra is. Miután az európai gáztárolók májusban továbbra is dinamikusan töltődtek – napi közel 4 TWh betáplálási sebességgel -, és a töltöttségi szint most 48%-os, ez a kedvező tendencia a villamosenergia-piacot is befolyásolja: A spot árak csökkenő tendenciája májusban is folytatódott. Németországban és Ausztriában a havi átlag 70 EUR/MWh körüli értékkel a februári éves csúcsnak körülbelül a felét érte el. A szél- és napenergia termelése májusban magas volt ami lenyomta az árakat. A hónap közepére a szélerőművek termelése elérte a normális 106 %-át, a csúcsértékek akár 170 %-ot is elérhettek. Ugyanakkor a napelemekben megtermelt energia május 13-án új rekordot ért el: 47,82 GW egy óra alatt és 425,28 GWh naponta. Május utolsó hete volt az év eddigi második legkedvezőbb hete: a 14,1 GW-os napenergia-termelés csaknem a normának megfelelően alakult, a szélerőművek átlagos hozama pedig 16,5 GW-ra emelkedett.
Több nap különösen szélsőséges ármozgásokkal tűnt ki. Május 11-én Németországban, Ausztriában és Franciaországban a spot árak egész nap negatívak voltak. Még Lengyelországban is – a legdrágább piaci területen (62,60 EUR/MWh) – hét órán keresztül negatív volt az ár. Németországban a 14. órában -250,3 EUR/MWh, Belgiumban pedig -462,33 EUR/MWh volt. Ennek oka a szél-, nap- és folyami vízenergia termelés kiemelkedő termelése és az egyidejűleg gyenge kereslet volt. Hasonló hatások voltak tapasztalhatók a május 30-át (szabadnap a legtöbb német nyelvű országban) követő pénteken is. A modellek a déli órákra -200 EUR/MWh alatti árakat jeleztek előre. A 43 GW szél- és 40 GW napenergia egyidejű termelésével mindössze 55 GW-os terhelésre számítottak, ami 28 GW-os többletet jelent, amit aligha lehet kiegyenlíteni. Bár Németországban jelenleg mintegy 2 GW nagyméretű akkumulátortároló és 10 GW szivattyús tároló van telepítve, ezek kapacitása nem elegendő az ilyen betáplálási csúcsok ellensúlyozására.
Májusban a határidős piacokon is nagy volt a mozgás. Először is a villamosenergia- és gázárak konszolidálódtak a mélypontokról a kereskedelmi konfliktusok csillapodására tekintettel. Aztán ismét csökkentek. Az emelkedést többek között a Norvégiában tervezett karbantartási munkálatok váltották ki, amelyek átmenetileg 40 %-kal csökkentették a gázáramlást. A szállítások visszatérésének késedelme és az amerikai vámszünet bejelentése szintén hatással volt az árakra. A norvég áramlások csak a karbantartási munkálatok befejezése után emelkedtek újra. Ugyanakkor a fogyasztási mennyiségek csökkentek az emelkedő hőmérséklet miatt, ami több betárolást tett lehetővé. A villamos energia ára követte ezeket a fejleményeket, amit az USA és Kína közötti kereskedelmi tárgyalások is befolyásoltak. A fundamentális adatok is befolyásolták a határidős árakat, előtérbe hozva a vízenergia-termeléssel kapcsolatos bizonytalanságokat. Bár az Alpokban a hóolvadás már javában zajlik, és ez némileg visszafogja az árakat, a vízkészlet azonban továbbra is a sokéves átlag alatt van. Jelenleg még nem várható a hóolvadás idő előtti befejeződése, mint azt áprilisban előrejelezték, így a határidős piacon a kockázati prémiumok csökkenését látjuk.
Rövid távon a spot piac kilátásai továbbra is óvatosak: Az időjárásfüggő megújulók magas termelése gyenge kereslettel de korlátozott rugalmassággal találkozik. A határidős piac továbbra is változékony – a geopolitikai hatások, a tárolási igények és az időjárással kapcsolatos bizonytalanságok miatt. A gazdasági helyzet is törékeny marad: bár a német GDP az első negyedévben 0,4%-kal nőtt, a vezető intézetek máris legfeljebb 0,2%-ra csökkentették éves előrejelzésüket. Az EU egészében az előző évhez hasonló értékek várhatók. Ez azt jelenti, hogy az árak iránya továbbra is nyitott – még ha rövid távon kevés is utal tartós fellendülésre.
Az elmúlt hónapot a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok stabilizálódása jellemezte – ennek eredményeként az energiaárak alakulásában ismét az elemzésekre alapuló emelkedő tendenciák háttérbe szorították a politikai eseményeket. A piaci megfigyelések mellett több eseménynek is volt hatása az energiaiparra, ami egyértelmű jelzéseket jelent az energiapolitikai döntéshozóknak.
Az április végi spanyolországi áramszünet több volt, mint egy technikai incidens – az európai villamosenergia-piac gyengeségeire világított rá. Amikor Portugália rövid időn belül leállította az áramimportot, a spanyolországi spot piaci ár -10 EUR/MWh-ra esett. Ez is jelzi, hogy a rendszer mennyire érzékenyen reagál az egyensúlyhiányra. Németország még ennél is változékonyabb: ott év elejétől május végéig 153 órában alakultak ki negatív árak, egyes esetekben akár -250 EUR/MWh is! Ennek egyik oka a megújuló energiák támogatási rendszere, mely alapján túlkínálat esetén is folytatódik a betáplálás – mivel az üzemeltetők a negatív árak ellenére is pozitív díjazásban részesülnek. Az új napenergiacsúcs-törvény ezt hivatott ellensúlyozni: 2025-től negatív árak esetén megszűnik a piaci prémium, és a betáplálási tarifával rendelkező új rendszerek egyáltalán nem kapnak majd díjazást. A probléma azonban mindaddig fennmarad, amíg számos rendszer továbbra is fix támogatásban részesül. A rugalmas energiapiachoz rugalmasságra, tárolási kapacitásra és piacorientált ösztönzőkre van szükség – különösen a megújuló energiák arányának folyamatos növekedésével.
A megújuló energiaforrások a CO2-kibocsátást is döntően befolyásolják. Április elején az EU Bizottsága közzétette az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe (EU ETS) tartozó összes létesítmény 2024-re vonatkozó kibocsátási adatait – első alkalommal az európai hajózást is beleértve. A hajózás kibocsátása – mintegy 56 millió tonna CO₂e – nagyjából az Európán belüli légi közlekedéssel egyenértékű. Összességében a meglévő ETS-ágazatok kibocsátása az előző évhez képest valamivel kevesebb mint 5%-kal csökkent – ez a csökkenés mérsékeltebb, mint a 2023-as rekord mértékű, több mint 15%-os csökkenés, de még mindig valamivel meghaladja a 2030-ra kitűzött uniós célpályát. A 2005-ös évhez képest a kibocsátás már csaknem a felére csökkent. A 2030-ra kitűzött 62%-os csökkentési cél eléréséhez azonban még mindig további 4,4%-os éves csökkentésre van szükség.
A legnagyobb csökkenés a megújuló energiaforrásoknak köszönhetően a villamosenergia- és fűtési ágazatban volt (-10%). A fotovoltaikus és a szélerőművekből származó termelés uniós szinten mintegy 8%-kal nőtt, ezen belül a napelemes rendszerek termelése több mint 20%-kal nőtt. Emellett a vízben gazdag év és az atomenergia mintegy 5 %-os növekedése a fosszilis energiahordozókból származó villamosenergia-igény jelentős csökkenéséhez vezetett. A szénfelhasználás 2024 őszétől történő újbóli növekedése azonban megakadályozta a még nagyobb mértékű csökkenést. Az iparban a kibocsátás az előző évi szinten stabilizálódott, a következő ágazatspecifikus eltérésekkel: Míg a cement-, üveg- és kerámiaiparban a kibocsátás mintegy 5 %-kal csökkent, a vegyiparban a kibocsátás ismét alig 5 %-kal nőtt, de jóval a válság előtti szint alatt maradt. A légi közlekedés ismét 15 %-kal nőtt, és megközelíti a koronavírus előtti szintet.
2025-re nem várható további kibocsátáscsökkenés. A napelemes termelés folyamatos bővülése ellenére a szél- és vízenergiából származó termelés gyengül, ami azt jelenti, hogy a villamosenergia-ágazat kibocsátása jelenleg mintegy 7%-kal haladja meg az előző évi szintet. Az ipar kissé fellendülőben van, ami szintén a további csökkenés ellen szól. A CO₂-piac kínálati oldalán a „REPowerEU” program rövid távon a tanúsítványok mennyiségének növekedését eredményezi, de 2027-től ez a mennyiség akár 27%-kal is csökkenhet. Ez a hiány a CO₂-árak jelentős emelkedését fogja eredményezni: Elemzők 2027-re tonnánként 90 és több mint 120 euró közötti értékeket várnak. A szén-dioxid-mentesítés továbbra is kihívást jelent, amely mindenekelőtt a megújuló energiaforrások, a tárolás és a rugalmas energiarendszer bővítésétől függ.
Mielőtt rátérnénk a piaci fejleményekre, két fontos gázpiaci bejelentést emelünk ki: Az EU Bizottsága az orosz gázimport betiltását tervezi. A cél a teljes elfordulás az orosz gáztól, amely 2024-ben még mindig az EU importjának 19%-át teszi ki. Ezzel egyidejűleg az USA és Oroszország közötti tárgyalásokról érkeztek hírek, amelyek az orosz gázszállítások amerikai befektetőkön keresztüli visszatérését vizsgálják – ez ellentmondásos jelzés, és az EU stratégiájával szembe megy. Emellett az EU Parlament rugalmasabb gáztárolási szabályokról is döntött: A töltöttségi célértéket szeretnék 90 %-ról 83 %-ra csökkenteni. A tárgyalások a Tanáccsal május 13-án kezdődtek.
A gáztározóknak óriási hatásuk van az energiaárakra is. Miután az európai gáztárolók májusban továbbra is dinamikusan töltődtek – napi közel 4 TWh betáplálási sebességgel -, és a töltöttségi szint most 48%-os, ez a kedvező tendencia a villamosenergia-piacot is befolyásolja: A spot árak csökkenő tendenciája májusban is folytatódott. Németországban és Ausztriában a havi átlag 70 EUR/MWh körüli értékkel a februári éves csúcsnak körülbelül a felét érte el. A szél- és napenergia termelése májusban magas volt ami lenyomta az árakat. A hónap közepére a szélerőművek termelése elérte a normális 106 %-át, a csúcsértékek akár 170 %-ot is elérhettek. Ugyanakkor a napelemekben megtermelt energia május 13-án új rekordot ért el: 47,82 GW egy óra alatt és 425,28 GWh naponta. Május utolsó hete volt az év eddigi második legkedvezőbb hete: a 14,1 GW-os napenergia-termelés csaknem a normának megfelelően alakult, a szélerőművek átlagos hozama pedig 16,5 GW-ra emelkedett.
Több nap különösen szélsőséges ármozgásokkal tűnt ki. Május 11-én Németországban, Ausztriában és Franciaországban a spot árak egész nap negatívak voltak. Még Lengyelországban is – a legdrágább piaci területen (62,60 EUR/MWh) – hét órán keresztül negatív volt az ár. Németországban a 14. órában -250,3 EUR/MWh, Belgiumban pedig -462,33 EUR/MWh volt. Ennek oka a szél-, nap- és folyami vízenergia termelés kiemelkedő termelése és az egyidejűleg gyenge kereslet volt. Hasonló hatások voltak tapasztalhatók a május 30-át (szabadnap a legtöbb német nyelvű országban) követő pénteken is. A modellek a déli órákra -200 EUR/MWh alatti árakat jeleztek előre. A 43 GW szél- és 40 GW napenergia egyidejű termelésével mindössze 55 GW-os terhelésre számítottak, ami 28 GW-os többletet jelent, amit aligha lehet kiegyenlíteni. Bár Németországban jelenleg mintegy 2 GW nagyméretű akkumulátortároló és 10 GW szivattyús tároló van telepítve, ezek kapacitása nem elegendő az ilyen betáplálási csúcsok ellensúlyozására.
Májusban a határidős piacokon is nagy volt a mozgás. Először is a villamosenergia- és gázárak konszolidálódtak a mélypontokról a kereskedelmi konfliktusok csillapodására tekintettel. Aztán ismét csökkentek. Az emelkedést többek között a Norvégiában tervezett karbantartási munkálatok váltották ki, amelyek átmenetileg 40 %-kal csökkentették a gázáramlást. A szállítások visszatérésének késedelme és az amerikai vámszünet bejelentése szintén hatással volt az árakra. A norvég áramlások csak a karbantartási munkálatok befejezése után emelkedtek újra. Ugyanakkor a fogyasztási mennyiségek csökkentek az emelkedő hőmérséklet miatt, ami több betárolást tett lehetővé. A villamos energia ára követte ezeket a fejleményeket, amit az USA és Kína közötti kereskedelmi tárgyalások is befolyásoltak. A fundamentális adatok is befolyásolták a határidős árakat, előtérbe hozva a vízenergia-termeléssel kapcsolatos bizonytalanságokat. Bár az Alpokban a hóolvadás már javában zajlik, és ez némileg visszafogja az árakat, a vízkészlet azonban továbbra is a sokéves átlag alatt van. Jelenleg még nem várható a hóolvadás idő előtti befejeződése, mint azt áprilisban előrejelezték, így a határidős piacon a kockázati prémiumok csökkenését látjuk.
Rövid távon a spot piac kilátásai továbbra is óvatosak: Az időjárásfüggő megújulók magas termelése gyenge kereslettel de korlátozott rugalmassággal találkozik. A határidős piac továbbra is változékony – a geopolitikai hatások, a tárolási igények és az időjárással kapcsolatos bizonytalanságok miatt. A gazdasági helyzet is törékeny marad: bár a német GDP az első negyedévben 0,4%-kal nőtt, a vezető intézetek máris legfeljebb 0,2%-ra csökkentették éves előrejelzésüket. Az EU egészében az előző évhez hasonló értékek várhatók. Ez azt jelenti, hogy az árak iránya továbbra is nyitott – még ha rövid távon kevés is utal tartós fellendülésre.
Sok sikert az energetikai döntésekhez!
Az Inercomp csapata nevében: Felix Diwok