A 2025-ös nyár lassan véget ér. A nyáron Közép- és Észak-Európában inkább a politikai, mint a meteorológiai hírek voltak meghatározóak. Augusztusban az amerikai és az orosz elnök találkozott egy csúcstalálkozón, amely nemcsak a geopolitikai feszültségeket, hanem a világhatalmak közötti együttműködéssel kapcsolatos, messzemenő energiapolitikai kérdéseket is felvetette. Bár Ukrajnában nem sikerült tűzszünetet elérni, a szankciók által érintett projektek, mint az Arctic LNG 2 és a Sakhalin 1, a figyelem középpontjába kerültek. Putyin aláírta azt a rendeletet, amely lehetővé teheti nyugati befektetők, például az Exxon számára, hogy újra belépjenek ezekbe a projektekbe. Ezek a geopolitikai fejlemények hosszú távon stabilizálhatják a globális energiaellátást, ezáltal az árakat Európában is befolyásolhatják.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) hasonló véleményen van, és legfrissebb „Power Mid-Year Update” jelentésében jelentős, 3,3%-os, illetve 3,7%-os globális energiaigény növekedést jósol 2025-re és 2026-ra. A növekedés motorjai a termelőüzemek, a hűtőberendezések, az adatközpontok (különösen az Egyesült Államokban) és az e-mobilitás. A megújuló energiák már 2025-ben felválthatják a szént, mint legfontosabb energiaforrást, amit a növekvő atomenergia-termelés és a gázenergia növekvő felhasználása is támogat. Kína és India adja a globális keresletnövekedés 60%-át. Az IEA sokakhoz hasonlóan hangsúlyozza, hogy a globális elektromos áramellátás növekedésével a rugalmasság, a tárolás és a koordinált szabályozás döntő fontosságúvá válik.
Az IEA a globális kontextusra összpontosít, melynek Európa is a részre, mind a rugalmasság iránti egyre növekvő igény, mind a megújuló energiák folyamatos terjeszkedésének szempontjából, melyek azonban saját, lokális kihívásokkal járnak. Sok európai ország jelentősen támogatja a megújuló energiák terjeszkedését. Mindenekelőtt a beépített fotovoltaikus kapacitás meredek emelkedése jelent kihívást a hálózatok és a szabályozás számára. Évek óta napirenden van, mégis most sürgetőbb, mint valaha, hogy a megújuló energiák önmagukban nem elegendőek; hálózatbővítésre, tárolásra és rugalmassági lehetőségekre is szükség van. 2025. augusztus 22-én a Német Energiaipari Szövetség a következőket írta: A termelt energiát rugalmasabban használhatóvá kell tenni, tehát a termelést, a tárolást és a hálózatokat szorosabban össze kell hangolni, és következetesen ki kell dolgozni a rugalmasságban rejlő lehetőségek kihasználásának módját, mint például a tárolás, az elektrolizőrök vagy a fogyasztók rugalmasságának kihasználása. Ezek a követelmények nem új keletűek – hasonló nyilatkozatok már több mint egy évtizede folyamatosan elhangzanak. A megvalósítás azonban nehézkesnek bizonyul, részben azért, mert a nemzeti jogszabályok még nagyban eltérnek egymástól. A jelenlegi fejlemények áttekintése közös célokat, de nagyon különböző megközelítéseket tár fel:
Csehország 2025 márciusában elfogadta a „Lex OZE III” törvényt: az energiatárolás és a hálózat rugalmassága törvényi hátteret kapott, a hálózati tarifák módosításra kerültek, és lehetővé vált a virtuális erőművek működtetése.
Szlovákia bevezette a rugalmas hálózati csatlakozásokat: a megújuló energiaforrásokat felhasználó erőművek ideiglenesen vagy csökkentett teljesítményigénnyel csatlakozhatnak a hálózathoz. A hálózatüzemeltetőknek átláthatóbban kell jelenteniük a kapacitásokat, és az eljárások digitalizálása is folyamatban van. Létrehozták az energiaközösségekre vonatkozó jogi keretrendszert és lehetővé tették a megújuló energiaforrások és atomerőművek számára nyújtott Contrancact for Difference (CfD) rendszerű támogatásokat.
Románia előírja a prosumerek (aktív, szabályozható felhasználók) számára az energiatárolók telepítését: a 400 kW-ig terjedő fotovoltaikus rendszereknek a teljesítményük 30–50%-ának megfelelő tárolókapacitással kell rendelkezniük, a régebbi rendszereket pedig 2027-ig utólagosan kell felszerelni ezekkel. A betáplált energia nem haladhatja meg a tárolókapacitást. A hálózathasználati díjakat nem kell megfizetni a tárolt energiára. Emellett megteremtették CfD-támogatások lehetőségét és az offshore szélenergia hasznosítását szabályozó törvényi alapokat.
Bulgária nemrég engedélyezte az energiaközösségeket és az aggregátorokat. Az akkumulátoros tárolórendszerek mostantól külön kategóriába tartoznak, egyszerűsített csatlakozási engedélyezési eljárásokkal.
Szlovénia előírta, hogy a 10 000 lakosnál nagyobb településeknek megújulóenergia-közösségeket kell létrehozniuk. A fotovoltaikus rendszerek és a tárolók rugalmas erőforrásként regisztrálhatók. A tavaly bevezetett időszak- és teljesítményalapú hálózati díjak célja a terhelés elosztása.
Horvátország új törvényt dolgoz ki a prosumerek és az energiaközösségek számára, amely magában foglal egy HERA által vezetett központi nyilvántartását is. A nap- és szélenergia-támogatások aukciói állandó jellegűvé váltak.
Lengyelország megszakítható csatlakozásokat tervez: a megújulóenergia-erőművek hálózati túlterhelés esetén ideiglenesen leállíthatók. A hálózatüzemeltetőknek online átláthatóvá kell tenniük a rendelkezésre álló kapacitásokat.
Franciaország 2023-ban fogadta el a törvényt, mely az engedélyezés gyorsítását hivatott megvalósítani: a megújulóenergia-projektek tervezési övezetei, a tárolási projektek a megújulóenergia-erőművekhez hasonlóan prioritást élveznek. Ezenkívül a rendszer rugalmasságának növelése érdekében ösztönzik az aktuális keresletre reagáló projekteket és kapacitásmechanizmusokat.
Az áttekintésből kitűnik, hogy az EU tagállamai ugyanazokat a célokat követik – hálózati integráció, rugalmasság, tárolás –, de ezeket különböző szabályozásokkal valósítják meg. Ez megnehezíti az európai energiapiac egységesítését, és nagyfokú alkalmazkodóképességet igényel az érdekelt felektől. Mindazonáltal sok intézkedés helyénvaló, mert az adottságoknak megfelelő megoldásokat kínál a megújuló energiák integrációjára.
Ha figyelmünket az augusztusi konkrét piaci mozgásokra fordítjuk, a megújuló energiák továbbra is fontos szerepet játszanak, mint általában. Az augusztusi spot piaci árak kiegyensúlyozottan alakultak, a hónap elejét kivéve. Az első héten a német spot piac átlagára 59,66 EUR/MWh volt, ami az év második legalacsonyabb értéke. Ez elsősorban a megújuló energiákból származó magas termelésnek volt köszönhető, a szélenergia és a fotovoltaikus energia együttesen a normál érték 113%-át termelte. A következő hetekben azonban a spot árak mérsékelten körülbelül 80 EUR/MWh-ra emelkedtek, a csökkent termelés és az augusztusi hőhullám miatt, amely különösen a francia atomenergia-termelést korlátozta. Ez olyan árszintet eredményezett, amely várhatóan szeptember elejéig fennmarad.
A villamosenergia határidős piac is viszonylag kiegyensúlyozott volt, a német front-year termék esetében 4%-os kisebb volatilitással, 83 EUR/MWh és 87 EUR/MWh közötti stabil havi sávban. A gázpiac hasonlóan alakult, az árak a hónap elején 35,32 EUR/MWh-ról 32,56 EUR/MWh-ra estek, majd enyhén emelkedtek. Ezek az áringadozások elsősorban spekulatív tényezőknek és a geopolitikai bizonytalanságnak voltak köszönhetők. Különösen a Trump és Putyin találkozóinak hatásával kapcsolatos bizonytalanság és a norvég gázinfrastruktúra karbantartási munkálatai járultak hozzá a piaci helyzethez.
Az energiapiaci kilátások továbbra is izgalmasak. A nyári szünet után az aktivitás várhatóan növekedni fog a piacon, különösen a villamos energia esetében. A gázpiacot továbbra is befolyásolhatják a norvég infrastruktúra karbantartási munkálatai és a folyamatos betárolás Európában. A geopolitikai helyzet, például az EU LNG-importja és az orosz gázellátás tekintetében, szintén fontos tényező marad. Rövid távon az áramárak várhatóan kissé emelkedni fognak, míg a gázárak a stabil ellátási helyzet miatt kissé csökkenhetnek. Hosszú távon a piac az energetikai átállás és a megújuló energiaforrások terjeszkedésének előrehaladásától függ majd. Ha a fotovoltaikus energiával kapcsolatos célkitűzések 2030-ig nem valósulnak meg, a CO2-árak, és ezzel együtt az áramárak is emelkedhetnek, ami tartós hatással lenne az európai piacra.
A 2025-ös nyár lassan véget ér. A nyáron Közép- és Észak-Európában inkább a politikai, mint a meteorológiai hírek voltak meghatározóak. Augusztusban az amerikai és az orosz elnök találkozott egy csúcstalálkozón, amely nemcsak a geopolitikai feszültségeket, hanem a világhatalmak közötti együttműködéssel kapcsolatos, messzemenő energiapolitikai kérdéseket is felvetette. Bár Ukrajnában nem sikerült tűzszünetet elérni, a szankciók által érintett projektek, mint az Arctic LNG 2 és a Sakhalin 1, a figyelem középpontjába kerültek. Putyin aláírta azt a rendeletet, amely lehetővé teheti nyugati befektetők, például az Exxon számára, hogy újra belépjenek ezekbe a projektekbe. Ezek a geopolitikai fejlemények hosszú távon stabilizálhatják a globális energiaellátást, ezáltal az árakat Európában is befolyásolhatják.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) hasonló véleményen van, és legfrissebb „Power Mid-Year Update” jelentésében jelentős, 3,3%-os, illetve 3,7%-os globális energiaigény növekedést jósol 2025-re és 2026-ra. A növekedés motorjai a termelőüzemek, a hűtőberendezések, az adatközpontok (különösen az Egyesült Államokban) és az e-mobilitás. A megújuló energiák már 2025-ben felválthatják a szént, mint legfontosabb energiaforrást, amit a növekvő atomenergia-termelés és a gázenergia növekvő felhasználása is támogat. Kína és India adja a globális keresletnövekedés 60%-át. Az IEA sokakhoz hasonlóan hangsúlyozza, hogy a globális elektromos áramellátás növekedésével a rugalmasság, a tárolás és a koordinált szabályozás döntő fontosságúvá válik.
Az IEA a globális kontextusra összpontosít, melynek Európa is a részre, mind a rugalmasság iránti egyre növekvő igény, mind a megújuló energiák folyamatos terjeszkedésének szempontjából, melyek azonban saját, lokális kihívásokkal járnak. Sok európai ország jelentősen támogatja a megújuló energiák terjeszkedését. Mindenekelőtt a beépített fotovoltaikus kapacitás meredek emelkedése jelent kihívást a hálózatok és a szabályozás számára. Évek óta napirenden van, mégis most sürgetőbb, mint valaha, hogy a megújuló energiák önmagukban nem elegendőek; hálózatbővítésre, tárolásra és rugalmassági lehetőségekre is szükség van. 2025. augusztus 22-én a Német Energiaipari Szövetség a következőket írta: A termelt energiát rugalmasabban használhatóvá kell tenni, tehát a termelést, a tárolást és a hálózatokat szorosabban össze kell hangolni, és következetesen ki kell dolgozni a rugalmasságban rejlő lehetőségek kihasználásának módját, mint például a tárolás, az elektrolizőrök vagy a fogyasztók rugalmasságának kihasználása. Ezek a követelmények nem új keletűek – hasonló nyilatkozatok már több mint egy évtizede folyamatosan elhangzanak. A megvalósítás azonban nehézkesnek bizonyul, részben azért, mert a nemzeti jogszabályok még nagyban eltérnek egymástól. A jelenlegi fejlemények áttekintése közös célokat, de nagyon különböző megközelítéseket tár fel:
Az áttekintésből kitűnik, hogy az EU tagállamai ugyanazokat a célokat követik – hálózati integráció, rugalmasság, tárolás –, de ezeket különböző szabályozásokkal valósítják meg. Ez megnehezíti az európai energiapiac egységesítését, és nagyfokú alkalmazkodóképességet igényel az érdekelt felektől. Mindazonáltal sok intézkedés helyénvaló, mert az adottságoknak megfelelő megoldásokat kínál a megújuló energiák integrációjára.
Ha figyelmünket az augusztusi konkrét piaci mozgásokra fordítjuk, a megújuló energiák továbbra is fontos szerepet játszanak, mint általában. Az augusztusi spot piaci árak kiegyensúlyozottan alakultak, a hónap elejét kivéve. Az első héten a német spot piac átlagára 59,66 EUR/MWh volt, ami az év második legalacsonyabb értéke. Ez elsősorban a megújuló energiákból származó magas termelésnek volt köszönhető, a szélenergia és a fotovoltaikus energia együttesen a normál érték 113%-át termelte. A következő hetekben azonban a spot árak mérsékelten körülbelül 80 EUR/MWh-ra emelkedtek, a csökkent termelés és az augusztusi hőhullám miatt, amely különösen a francia atomenergia-termelést korlátozta. Ez olyan árszintet eredményezett, amely várhatóan szeptember elejéig fennmarad.
A villamosenergia határidős piac is viszonylag kiegyensúlyozott volt, a német front-year termék esetében 4%-os kisebb volatilitással, 83 EUR/MWh és 87 EUR/MWh közötti stabil havi sávban. A gázpiac hasonlóan alakult, az árak a hónap elején 35,32 EUR/MWh-ról 32,56 EUR/MWh-ra estek, majd enyhén emelkedtek. Ezek az áringadozások elsősorban spekulatív tényezőknek és a geopolitikai bizonytalanságnak voltak köszönhetők. Különösen a Trump és Putyin találkozóinak hatásával kapcsolatos bizonytalanság és a norvég gázinfrastruktúra karbantartási munkálatai járultak hozzá a piaci helyzethez.
Az energiapiaci kilátások továbbra is izgalmasak. A nyári szünet után az aktivitás várhatóan növekedni fog a piacon, különösen a villamos energia esetében. A gázpiacot továbbra is befolyásolhatják a norvég infrastruktúra karbantartási munkálatai és a folyamatos betárolás Európában. A geopolitikai helyzet, például az EU LNG-importja és az orosz gázellátás tekintetében, szintén fontos tényező marad. Rövid távon az áramárak várhatóan kissé emelkedni fognak, míg a gázárak a stabil ellátási helyzet miatt kissé csökkenhetnek. Hosszú távon a piac az energetikai átállás és a megújuló energiaforrások terjeszkedésének előrehaladásától függ majd. Ha a fotovoltaikus energiával kapcsolatos célkitűzések 2030-ig nem valósulnak meg, a CO2-árak, és ezzel együtt az áramárak is emelkedhetnek, ami tartós hatással lenne az európai piacra.
Sok sikert az energetikai döntésekhez!
Az Inercomp csapata nevében: Felix Diwok