Több mint 5%-os áramáremelkedés! Ami két évvel ezelőtt 2022 nyarán naponta többször is előfordult, az most kivételes jelenség: 2024. június 3-án hosszú idő után ismét ilyen ugrásszerű áramár-emelkedést láthattunk a 2025-ös szállítási évre vonatkozó zsinórtermék esetében. Az időközben szokatlan jelenséget a norvég gázhálózaton történt incidens okozta, amely a gázellátás rövid távú csökkenéséhez vezetett. Bár a megszakítás csak két napig tartott, az árak gyorsan emelkedtek. Ez mindenekelőtt azt jelzi, hogy a rendszer továbbra is sérülékeny, és példa az energiapiaci elemzés egyik nagy kihívására: a lélektanilag vezérelt és a fundamentális alapú energiaár alakulás tőzsdei kölcsönhatására. A kristálygömb egy része mindig rejtve marad előttünk, de szakértelemmel felismerhetjük a közép- és hosszú távú tendenciákat. A fundamentális adatok mindenesetre arra utalnak, hogy a legtöbb európai országban a villamosenergia- és gázárak 2024 nyarán alacsonyabbak lesznek, mint 2023-ban. Az európai fogyasztás mérsékelt növekedése várhatóan felfelé ívelő piacot prognosztizál, de ezt bőven ellensúlyozza a megújuló energiák folyamatos növekedése. Egyedül Lengyelországban várható, hogy a fogyasztás növekedése meghaladja a megújuló energiaforrások bővülésének mértékét. Másutt a megújuló energiatermelés bővülése meghaladja a világjárvány és az infláció miatt csak lassú keresletnövekedést, ami a klasszikus piaci logika szerint lefelé nyomja az árakat.
A nyárra várható árakat leginkább a jelenlegi határidős gáz- és CO2-kontraktusok ára jelzi. A gáz ára mint az utolsó erőművi erőforrás továbbra is dominál a villamosenergia-piaci árképzésben, mivel a németországi atomerőművek kivezetése és a francia atomerőművek alacsony rendelkezésre állása hosszú távon hiányt fog okozni a villamosenergia-piacon, ha a megújuló energiaforrások nem termelnek. A gázpiacot idén nyárra vonatkozóan bearish módon értékeljük. A gázárak esése az üzemanyag- és CO2-árak csökkenéséhez fog vezetni, mivel az CO2 -árak erősen korrelálnak a gázéval. Az elmúlt hónapokban a CO2-árak követték a TTF gázárakat, mivel feltételezzük, hogy az alacsonyabb gázáraknak ösztönözniük kell a szénről gázra való átállást, ami alacsonyabb kibocsátáshoz vezet. Tekintettel a gáz és a CO2 közötti szoros okozati összefüggésre, a Reuters feltételezi, hogy a gázárak további csökkenését idén nyáron alacsonyabb CO2-árak követik majd. Egyetértünk ezzel az érveléssel, és arra számítunk, hogy a villamosenergia-árak idén nyáron csökkenni fognak. Ez a spekulatív CO2-pozíciók erőteljes csökkenésének is köszönhető. A CO2 spekuláció által vezérelt áremelkedést követően, amely a fosszilis tüzelőanyag-termelés miatt beépül a villamos energia és a gáz árképletébe, a short pozíciók csökkentek. Ennek eredményeképpen a CO2 árának növekedése felfelé ugyanolyan korlátozott, mint a villamos energia és a gáz esetében, ami a nyárra vonatkozóan inkább csökkenő általános kilátásokhoz vezet.
Az elmúlt évek rendkívül magas árai miatt bekövetkezett keresletcsökkenés szintén hatással van az árakkal kapcsolatos várakozásokra. A tényleges kereslet hőmérséklethatással való kiigazítása után Európa-szerte erős eltéréseket tapasztalunk a válság előtti megszokott értékektől. Tavaly a fogyasztás csökkenése Németországban mintegy -16%-os, Franciaországban és az Egyesült Királyság piacán pedig legalább -7%-os volt. Ezen a télen a kereslet kissé helyreállt. A csökkentett kereslet előrejelzéseit az idei nyárra is figyelembe véve, az adatok Németországban és az Egyesült Királyságban a villamos energiára való egyre inkább jellemző áttérésnek köszönhetően optimistább növekedést jeleznek, míg Franciaországban a fogyasztás élénkülésének nincs jele.
Az árak alakulásáról: Az ukrán válság által előídézett európai energiahiány megszűnt. Éppen ellenkezőleg, a megújulók annyi áramot termelnek, hogy a gázt jelentős mennyiségben a tárolókba lehetett irányítani ahelyett, hogy elfogyasztották volna. A telet idén is teli tárolókkal kezdjük, ami szintén megkönnyíti az ellátási helyzetet a következő fűtési szezonban. Február végéig a jó gázellátottsági helyzet a már 2023-ban is megfigyelhető csökkenő tendencia folytatódását biztosította. Ez azonban márciusban megfordult, mivel az alacsony árszint néhány CO2 short pozíció zárását eredményezte. Azóta emelkedő tendencia figyelhető meg, amely a villamos energia esetében erősebb volt, mint a gáz esetében.
Véleményünk szerint ezt inkább a geopolitika és a pszichológia vezérelte, mint a fundamentális szempontok. Az emelkedő tendencia különösen május első felében gyorsult fel. Májusban 2021. decembere óta a második legalacsonyabb volt az LNG-import mennyisége. Az alacsony LNG-import oka a globális nullszaldós játékban a magas ázsiai import: márciusban, áprilisban és májusban Kína, Tajvan, Dél-Korea és Japán teljes importja rekordszintű volt. Délkelet-Ázsiában hőséghullám tombolt, a hőmérséklet akár 5°C-kal is meghaladta a normális értéket, ami jelentősen növeli a hűtési igényt és fokozza az energiaéhséget. Ami pedig az egyik oldalon növekszik, azt a másik oldalon csökkenteni kell, ami miatt az európai import meredeken csökken. Az árak május végén ismét magas szinten stabilizálódtak. A felfelé irányuló potenciálnak azonban a továbbiakban korlátozottnak kell lennie.
Az Ukrajna elleni orosz támadás következtében kialakult energiaválság a fotovoltaikus energiatermelés folyamatos bővüléséhez vezetett. Európa 6 nagy országában (Big6: DE, UK, FR, PL, SP, IT) a PV-termelés várhatóan összesen +16 TWh-val (vagy 14%-kal) fog növekedni ezen a nyáron. A szélenergia növekedésére vonatkozó előrejelzés +26 TWh (vagy: +20%) növekedést mutat amennyiben átlagos időjárással számolunk., A szélenergia termelés előrejelzése az időjárási forgatókönyvekben jelentősen nagyobb mértékben ingadozik, mint a napenergia hozamának előrejelzése. A nyári összehasonlításban az erős százalékos növekedés a tavaly nyári meglehetősen alacsony szélsebességnek is köszönhető ( Nagy-Britanniában és Spanyolországban). A Big6 országok várható többletfogyasztása 16 TWh-t tesz ki, és ezért azt egyedül a 16 TWh napenergia-többletből lehetne fedezni, ami a Big6-ok esetében a nyárhoz képest csökkenő maradványterhelés alakulását jelentené. A maradványigény összesen 26 TWh-val csökkenne (mínusz 4% év/év), a megújulók több mint kompenzálnák a növekvő energiaigényt – ami izgalmas következményekkel járna a villamosenergia-árak alakulása szempontjából.
Ennek oka, hogy a masszív bővülés egyre több olyan órát eredményez, amikor az spot-árak nagyon alacsonyak vagy negatívak. Ennek eredményeképpen a fotovoltaikus rendszerek nemcsak saját bevételeiket kannibalizálják, hanem például a folyami vízerőművek szisztematikus leállításához is vezetnek. A rendkívül alacsony árak a jelenlegi energia termésünk egy kellemetlen részletét is kifejezik: Túl sok áramtermelésünk van, különösen napközben. Ilyenkor vagy a termelési oldal reagálhat az erőművek lekapcsolásával, vagy a fogyasztási oldal alkalmazkodik az új helyzethez. A rendszerből hiányoznak a rugalmas fogyasztási egységek – leginkább olyanok, amelyek más ágazatokban a szén-dioxid-mentesítést szolgálják: E-autók, akkumulátortárolók, Power2Heat-erőművek, elektrolízis rendszerek és hőszivattyúk. A szélerőművek építéséhez vagy az új földgázmezők fejlesztéséhez hasonlóan azonban a fogyasztási oldali berendezések kiépítése a műszaki tervezéssel, engedélyeztetéssel és finanszírozással együtt sok időt és előkészítési munkálatot vesz igénybe. Végső soron ez versengéshez vezet a további megújuló energiatermelő erőművek és az új, szabályozható fogyasztói egységek bővítése között. Ha idén is annyi fotovoltaikus energiát telepítenek, akkor nem valószínű, hogy jövő tavasszal kevesebb nullás órát látunk majd, mint idén. Ezt mégis lehet pozitívumként is értékelni: A múltban a korábban említett rendszerekkel történő ágazati összekapcsolás az áram felhasználása terén meglehetősen drága volt, ez most megváltozhat. Tisztán elemzési szemszögből nézve az idei nyáron alacsony árakra számítunk, bár további jelentős árcsökkenés nem várható, mivel a geopolitikai kockázatokat a piac rizikó-felárként beárazza.
Reméljük, hogy ez a „nyári árakra” vonatkozó kilátás segít Önnek a döntéshozatalban.
Több mint 5%-os áramáremelkedés! Ami két évvel ezelőtt 2022 nyarán naponta többször is előfordult, az most kivételes jelenség: 2024. június 3-án hosszú idő után ismét ilyen ugrásszerű áramár-emelkedést láthattunk a 2025-ös szállítási évre vonatkozó zsinórtermék esetében. Az időközben szokatlan jelenséget a norvég gázhálózaton történt incidens okozta, amely a gázellátás rövid távú csökkenéséhez vezetett. Bár a megszakítás csak két napig tartott, az árak gyorsan emelkedtek. Ez mindenekelőtt azt jelzi, hogy a rendszer továbbra is sérülékeny, és példa az energiapiaci elemzés egyik nagy kihívására: a lélektanilag vezérelt és a fundamentális alapú energiaár alakulás tőzsdei kölcsönhatására. A kristálygömb egy része mindig rejtve marad előttünk, de szakértelemmel felismerhetjük a közép- és hosszú távú tendenciákat. A fundamentális adatok mindenesetre arra utalnak, hogy a legtöbb európai országban a villamosenergia- és gázárak 2024 nyarán alacsonyabbak lesznek, mint 2023-ban. Az európai fogyasztás mérsékelt növekedése várhatóan felfelé ívelő piacot prognosztizál, de ezt bőven ellensúlyozza a megújuló energiák folyamatos növekedése. Egyedül Lengyelországban várható, hogy a fogyasztás növekedése meghaladja a megújuló energiaforrások bővülésének mértékét. Másutt a megújuló energiatermelés bővülése meghaladja a világjárvány és az infláció miatt csak lassú keresletnövekedést, ami a klasszikus piaci logika szerint lefelé nyomja az árakat.
A nyárra várható árakat leginkább a jelenlegi határidős gáz- és CO2-kontraktusok ára jelzi. A gáz ára mint az utolsó erőművi erőforrás továbbra is dominál a villamosenergia-piaci árképzésben, mivel a németországi atomerőművek kivezetése és a francia atomerőművek alacsony rendelkezésre állása hosszú távon hiányt fog okozni a villamosenergia-piacon, ha a megújuló energiaforrások nem termelnek. A gázpiacot idén nyárra vonatkozóan bearish módon értékeljük. A gázárak esése az üzemanyag- és CO2-árak csökkenéséhez fog vezetni, mivel az CO2 -árak erősen korrelálnak a gázéval. Az elmúlt hónapokban a CO2-árak követték a TTF gázárakat, mivel feltételezzük, hogy az alacsonyabb gázáraknak ösztönözniük kell a szénről gázra való átállást, ami alacsonyabb kibocsátáshoz vezet. Tekintettel a gáz és a CO2 közötti szoros okozati összefüggésre, a Reuters feltételezi, hogy a gázárak további csökkenését idén nyáron alacsonyabb CO2-árak követik majd. Egyetértünk ezzel az érveléssel, és arra számítunk, hogy a villamosenergia-árak idén nyáron csökkenni fognak. Ez a spekulatív CO2-pozíciók erőteljes csökkenésének is köszönhető. A CO2 spekuláció által vezérelt áremelkedést követően, amely a fosszilis tüzelőanyag-termelés miatt beépül a villamos energia és a gáz árképletébe, a short pozíciók csökkentek. Ennek eredményeképpen a CO2 árának növekedése felfelé ugyanolyan korlátozott, mint a villamos energia és a gáz esetében, ami a nyárra vonatkozóan inkább csökkenő általános kilátásokhoz vezet.
Az elmúlt évek rendkívül magas árai miatt bekövetkezett keresletcsökkenés szintén hatással van az árakkal kapcsolatos várakozásokra. A tényleges kereslet hőmérséklethatással való kiigazítása után Európa-szerte erős eltéréseket tapasztalunk a válság előtti megszokott értékektől. Tavaly a fogyasztás csökkenése Németországban mintegy -16%-os, Franciaországban és az Egyesült Királyság piacán pedig legalább -7%-os volt. Ezen a télen a kereslet kissé helyreállt. A csökkentett kereslet előrejelzéseit az idei nyárra is figyelembe véve, az adatok Németországban és az Egyesült Királyságban a villamos energiára való egyre inkább jellemző áttérésnek köszönhetően optimistább növekedést jeleznek, míg Franciaországban a fogyasztás élénkülésének nincs jele.
Az árak alakulásáról: Az ukrán válság által előídézett európai energiahiány megszűnt. Éppen ellenkezőleg, a megújulók annyi áramot termelnek, hogy a gázt jelentős mennyiségben a tárolókba lehetett irányítani ahelyett, hogy elfogyasztották volna. A telet idén is teli tárolókkal kezdjük, ami szintén megkönnyíti az ellátási helyzetet a következő fűtési szezonban. Február végéig a jó gázellátottsági helyzet a már 2023-ban is megfigyelhető csökkenő tendencia folytatódását biztosította. Ez azonban márciusban megfordult, mivel az alacsony árszint néhány CO2 short pozíció zárását eredményezte. Azóta emelkedő tendencia figyelhető meg, amely a villamos energia esetében erősebb volt, mint a gáz esetében.
Véleményünk szerint ezt inkább a geopolitika és a pszichológia vezérelte, mint a fundamentális szempontok. Az emelkedő tendencia különösen május első felében gyorsult fel. Májusban 2021. decembere óta a második legalacsonyabb volt az LNG-import mennyisége. Az alacsony LNG-import oka a globális nullszaldós játékban a magas ázsiai import: márciusban, áprilisban és májusban Kína, Tajvan, Dél-Korea és Japán teljes importja rekordszintű volt. Délkelet-Ázsiában hőséghullám tombolt, a hőmérséklet akár 5°C-kal is meghaladta a normális értéket, ami jelentősen növeli a hűtési igényt és fokozza az energiaéhséget. Ami pedig az egyik oldalon növekszik, azt a másik oldalon csökkenteni kell, ami miatt az európai import meredeken csökken. Az árak május végén ismét magas szinten stabilizálódtak. A felfelé irányuló potenciálnak azonban a továbbiakban korlátozottnak kell lennie.
Az Ukrajna elleni orosz támadás következtében kialakult energiaválság a fotovoltaikus energiatermelés folyamatos bővüléséhez vezetett. Európa 6 nagy országában (Big6: DE, UK, FR, PL, SP, IT) a PV-termelés várhatóan összesen +16 TWh-val (vagy 14%-kal) fog növekedni ezen a nyáron. A szélenergia növekedésére vonatkozó előrejelzés +26 TWh (vagy: +20%) növekedést mutat amennyiben átlagos időjárással számolunk., A szélenergia termelés előrejelzése az időjárási forgatókönyvekben jelentősen nagyobb mértékben ingadozik, mint a napenergia hozamának előrejelzése. A nyári összehasonlításban az erős százalékos növekedés a tavaly nyári meglehetősen alacsony szélsebességnek is köszönhető ( Nagy-Britanniában és Spanyolországban). A Big6 országok várható többletfogyasztása 16 TWh-t tesz ki, és ezért azt egyedül a 16 TWh napenergia-többletből lehetne fedezni, ami a Big6-ok esetében a nyárhoz képest csökkenő maradványterhelés alakulását jelentené. A maradványigény összesen 26 TWh-val csökkenne (mínusz 4% év/év), a megújulók több mint kompenzálnák a növekvő energiaigényt – ami izgalmas következményekkel járna a villamosenergia-árak alakulása szempontjából.
Ennek oka, hogy a masszív bővülés egyre több olyan órát eredményez, amikor az spot-árak nagyon alacsonyak vagy negatívak. Ennek eredményeképpen a fotovoltaikus rendszerek nemcsak saját bevételeiket kannibalizálják, hanem például a folyami vízerőművek szisztematikus leállításához is vezetnek. A rendkívül alacsony árak a jelenlegi energia termésünk egy kellemetlen részletét is kifejezik: Túl sok áramtermelésünk van, különösen napközben. Ilyenkor vagy a termelési oldal reagálhat az erőművek lekapcsolásával, vagy a fogyasztási oldal alkalmazkodik az új helyzethez. A rendszerből hiányoznak a rugalmas fogyasztási egységek – leginkább olyanok, amelyek más ágazatokban a szén-dioxid-mentesítést szolgálják: E-autók, akkumulátortárolók, Power2Heat-erőművek, elektrolízis rendszerek és hőszivattyúk. A szélerőművek építéséhez vagy az új földgázmezők fejlesztéséhez hasonlóan azonban a fogyasztási oldali berendezések kiépítése a műszaki tervezéssel, engedélyeztetéssel és finanszírozással együtt sok időt és előkészítési munkálatot vesz igénybe. Végső soron ez versengéshez vezet a további megújuló energiatermelő erőművek és az új, szabályozható fogyasztói egységek bővítése között. Ha idén is annyi fotovoltaikus energiát telepítenek, akkor nem valószínű, hogy jövő tavasszal kevesebb nullás órát látunk majd, mint idén. Ezt mégis lehet pozitívumként is értékelni: A múltban a korábban említett rendszerekkel történő ágazati összekapcsolás az áram felhasználása terén meglehetősen drága volt, ez most megváltozhat. Tisztán elemzési szemszögből nézve az idei nyáron alacsony árakra számítunk, bár további jelentős árcsökkenés nem várható, mivel a geopolitikai kockázatokat a piac rizikó-felárként beárazza.
Reméljük, hogy ez a „nyári árakra” vonatkozó kilátás segít Önnek a döntéshozatalban.
Felix Diwok ügyvezető az Inercomp csapata nevében