Miután augusztus végén a németországi Cal 23 villamosenergia-árakat valamivel 1000 EUR/MWh alatt, a gázárakat pedig 300 EUR/MWh felett jegyezték, az exponenciális áremelkedés véget ért, és az árak e szélsőértékektől 2022 végére 250 EUR/MWh (villamosenergia) és 90 EUR/MWh (gáz) közé csökkentek vissza. Ennek oka egyszerű. A szokatlanul enyhe európai időjárás, a gyengébb gazdasági kilátások és a második-harmadik negyedévhez képest jobb megújulóenergia-kínálat alacsonyabb fogyasztást eredményezett, mindezt majdnem teli gáztározók mellett. A spot piacon ennek köszönhetően a gáz esetében 50 EUR/MWh alatti, a villamos energia esetében pedig 100 EUR/MWh alatti árakat is láttunk (Németországban) egyes napokon, mivel a túlkínálat egyébként rövid távon nem került volna felhasználásra.
A piac azt várja, hogy 2024-ben gázhiány lesz. Nem szabad elfelejtenünk, hogy 2022. júniusára Oroszország csak harmadával csökkentette az Európába irányuló szállítási mennyiséget. 2023. Elején a szállított gáz mennyiségének csökkenése a korábbi évekhez képest több mint 95%-os, melynek pótlását más forrásokból kell megoldani.
Az EU és a nemzeti kormányok bejelentett és sokat vitatott irányító intézkedései előkészítés alatt állnak, ami a szokatlanul meleg időjárással együtt nagyobb áringadozást okoz az árakban, de egyre inkább a “remény elve” kezd érvényesülni.
Amióta 1998-ban elkezdtem az energiakereskedelemben dolgozni, elképzelhetetlen volt egy olyan helyzet, mint ami most, 11 hónappal a háború kitörése után uralkodik: Európában energiahiány van, és az EU-tagországok politikusai most azon birkóznak, hogy szükség van-e energiaszabályozási intézkedésekre, ha igen, akkor milyenekre és mikor szükséges bevatkozni a piaci mechanizmusokba? A mi véleményünk szerint az árképzés a piacon továbbra is működik: Az árak olyan magasak, hogy a kínálatbővülés gyakorlatilag a keresletet csökkenését jelenti.. Ez azt jelenti, hogy sok ipari vállalat csökkenti a termelést, mert az energiaárak mellett nem tudják előállítani az árukat. A Németországban és Ausztriában az ipar számára bejelentett magas kompenzációs kifizetések (mentőcsomagok) viszont további gáz- és villamosenergia-fogyasztásra ösztönöznek. A gázárplafon mellett, amely nagy kereslet esetén léphet életbe, nem zárható ki a fizikai gázhiány a piacon. A mentőcsomagok tehát jelentős hatással vannak a keresletre, a következő évi gázkészletekre és az EU-n belüli versenyre egyaránt.
A gáz ára az elkövetkező hónapokban is meghatározó marad a villamosenergia-piaci árképzés és a szénkereslet szempontjából kontinensünkön. Európában a szénerőművek teljes terheléssel üzemelnek, Németországban a nukleáris energia kivezetése további hiányt okoz a villamosenergia-piacon, annak ellenére, hogy az utolsó 3 német reaktor üzemidejét 2023.04.15-ig meghosszabbították.
A villamos energia esetében az árak további csökkenésére vonatkozó remények az időjárástól és a francia atomerőművek termelésének elérhetőségétől is függnek. A hidrológia az első negyedévben az éghajlatváltozás miatt általában javul, de a harmadik negyedévben romlik.
Hogyan tovább? Kitartunk a véleményünk mellett: kérdezzék meg Putyint, Bident vagy Gerda Rogers asztrológust. Az európai magas gázárak hosszú távon továbbra is ösztönzik a további kedvező LNG-ellátottságot és a megújuló energiaforrásokra való áttérést szerte Európában. Az Oroszországgal vívott háború várhatóan napról napra tovább fog tartani, ezért a 24-re és azon túlra vonatkozó határidős piaci árak is emelkednek. Alig 160 EUR/MWh alatt van most a villamos energia ára (BL) 2025-re. Ez most kevésbé tűnik katasztrofálisnak az európai gazdaságok számára, mint novemberben. Európa versenyhátránya azonban továbbra is nagy az Egyesült Államokkal és néhány ázsiai gazdasággal szemben.
A rövid távú kedvezőtlen hatások ellenére a távoli jövőben sokkal kedvezőbb gáz- és villamosenergia-árakra számítunk, mint amit a határidős piaci árak ma mutatnak. A jelenlegi magas árak befolyásolják a kínálatot, és a megújuló energiák a villamosenergia-termelés legköltséghatékonyabb és politikailag legstabilabb formája.
2023-ra azonban csak akkor számítunk kedvezőbb árakra, ha a háború szélsőséges fordulatot vesz, és azonnali megbékélésre kerül sor Oroszországgal, a villamos energia esetében 100 EUR/MWh alatti, a gáz esetében pedig 35 EUR/MWh alatti szinten. El tudjuk képzelni, hogy minek kellene történnie ahhoz, hogy ez megtörténjen, de ez nincs a várakozások horizontján. Eközben az európai piacok továbbra is az időjárás, a szankciók, az energiaköltség-kiegyenlítési rendszer és a háborús korlátok között bábáskodnak. És bár Ukrajna (fizikailag) és az EU-Európa (pénzügyileg) állja a konfliktus számláját, mindkettő rövid távon szenvedő fél, és nincs könnyű cselekvési lehetőségük. Az ukrán népre nehezedő teher embertelennek tűnik, és elkeserítő, hogy Európa nem vesz részt a Putyin által okozott igazságtalanságok elleni küzdelemben.
Kíváncsiak vagyunk továbbá arra is, hogy mi fog történni az olajtermékek piacán (dízelolaj tilalom), ha az EU február 5-től nem importál több olajterméket Oroszországból. A nyersolaj decemberi tilalma eddig nem hagyott nyomot a piacon.
A magas árakkal rendelkező energiatermelők is eddig ismeretlen és jelentős alkalmazkodási nehézségekkel néznek szembe, ha a “többletnyereségük” lefölözésére vonatkozó szabályozás nem lesz egyértelmű.
Sok sikert kívánunk Önöknek mint magánszemélyeknek csakúgy mint a vállalatuk vagy munkaadójuk számára végzett munkájukhoz ebben a kivételes helyzetben 2023-ban.
Miután augusztus végén a németországi Cal 23 villamosenergia-árakat valamivel 1000 EUR/MWh alatt, a gázárakat pedig 300 EUR/MWh felett jegyezték, az exponenciális áremelkedés véget ért, és az árak e szélsőértékektől 2022 végére 250 EUR/MWh (villamosenergia) és 90 EUR/MWh (gáz) közé csökkentek vissza. Ennek oka egyszerű. A szokatlanul enyhe európai időjárás, a gyengébb gazdasági kilátások és a második-harmadik negyedévhez képest jobb megújulóenergia-kínálat alacsonyabb fogyasztást eredményezett, mindezt majdnem teli gáztározók mellett. A spot piacon ennek köszönhetően a gáz esetében 50 EUR/MWh alatti, a villamos energia esetében pedig 100 EUR/MWh alatti árakat is láttunk (Németországban) egyes napokon, mivel a túlkínálat egyébként rövid távon nem került volna felhasználásra.
A piac azt várja, hogy 2024-ben gázhiány lesz. Nem szabad elfelejtenünk, hogy 2022. júniusára Oroszország csak harmadával csökkentette az Európába irányuló szállítási mennyiséget. 2023. Elején a szállított gáz mennyiségének csökkenése a korábbi évekhez képest több mint 95%-os, melynek pótlását más forrásokból kell megoldani.
Az EU és a nemzeti kormányok bejelentett és sokat vitatott irányító intézkedései előkészítés alatt állnak, ami a szokatlanul meleg időjárással együtt nagyobb áringadozást okoz az árakban, de egyre inkább a “remény elve” kezd érvényesülni.
Amióta 1998-ban elkezdtem az energiakereskedelemben dolgozni, elképzelhetetlen volt egy olyan helyzet, mint ami most, 11 hónappal a háború kitörése után uralkodik: Európában energiahiány van, és az EU-tagországok politikusai most azon birkóznak, hogy szükség van-e energiaszabályozási intézkedésekre, ha igen, akkor milyenekre és mikor szükséges bevatkozni a piaci mechanizmusokba? A mi véleményünk szerint az árképzés a piacon továbbra is működik: Az árak olyan magasak, hogy a kínálatbővülés gyakorlatilag a keresletet csökkenését jelenti.. Ez azt jelenti, hogy sok ipari vállalat csökkenti a termelést, mert az energiaárak mellett nem tudják előállítani az árukat. A Németországban és Ausztriában az ipar számára bejelentett magas kompenzációs kifizetések (mentőcsomagok) viszont további gáz- és villamosenergia-fogyasztásra ösztönöznek. A gázárplafon mellett, amely nagy kereslet esetén léphet életbe, nem zárható ki a fizikai gázhiány a piacon. A mentőcsomagok tehát jelentős hatással vannak a keresletre, a következő évi gázkészletekre és az EU-n belüli versenyre egyaránt.
A gáz ára az elkövetkező hónapokban is meghatározó marad a villamosenergia-piaci árképzés és a szénkereslet szempontjából kontinensünkön. Európában a szénerőművek teljes terheléssel üzemelnek, Németországban a nukleáris energia kivezetése további hiányt okoz a villamosenergia-piacon, annak ellenére, hogy az utolsó 3 német reaktor üzemidejét 2023.04.15-ig meghosszabbították.
A villamos energia esetében az árak további csökkenésére vonatkozó remények az időjárástól és a francia atomerőművek termelésének elérhetőségétől is függnek. A hidrológia az első negyedévben az éghajlatváltozás miatt általában javul, de a harmadik negyedévben romlik.
Hogyan tovább? Kitartunk a véleményünk mellett: kérdezzék meg Putyint, Bident vagy Gerda Rogers asztrológust. Az európai magas gázárak hosszú távon továbbra is ösztönzik a további kedvező LNG-ellátottságot és a megújuló energiaforrásokra való áttérést szerte Európában. Az Oroszországgal vívott háború várhatóan napról napra tovább fog tartani, ezért a 24-re és azon túlra vonatkozó határidős piaci árak is emelkednek. Alig 160 EUR/MWh alatt van most a villamos energia ára (BL) 2025-re. Ez most kevésbé tűnik katasztrofálisnak az európai gazdaságok számára, mint novemberben. Európa versenyhátránya azonban továbbra is nagy az Egyesült Államokkal és néhány ázsiai gazdasággal szemben.
A rövid távú kedvezőtlen hatások ellenére a távoli jövőben sokkal kedvezőbb gáz- és villamosenergia-árakra számítunk, mint amit a határidős piaci árak ma mutatnak. A jelenlegi magas árak befolyásolják a kínálatot, és a megújuló energiák a villamosenergia-termelés legköltséghatékonyabb és politikailag legstabilabb formája.
2023-ra azonban csak akkor számítunk kedvezőbb árakra, ha a háború szélsőséges fordulatot vesz, és azonnali megbékélésre kerül sor Oroszországgal, a villamos energia esetében 100 EUR/MWh alatti, a gáz esetében pedig 35 EUR/MWh alatti szinten. El tudjuk képzelni, hogy minek kellene történnie ahhoz, hogy ez megtörténjen, de ez nincs a várakozások horizontján. Eközben az európai piacok továbbra is az időjárás, a szankciók, az energiaköltség-kiegyenlítési rendszer és a háborús korlátok között bábáskodnak. És bár Ukrajna (fizikailag) és az EU-Európa (pénzügyileg) állja a konfliktus számláját, mindkettő rövid távon szenvedő fél, és nincs könnyű cselekvési lehetőségük. Az ukrán népre nehezedő teher embertelennek tűnik, és elkeserítő, hogy Európa nem vesz részt a Putyin által okozott igazságtalanságok elleni küzdelemben.
Kíváncsiak vagyunk továbbá arra is, hogy mi fog történni az olajtermékek piacán (dízelolaj tilalom), ha az EU február 5-től nem importál több olajterméket Oroszországból. A nyersolaj decemberi tilalma eddig nem hagyott nyomot a piacon.
A magas árakkal rendelkező energiatermelők is eddig ismeretlen és jelentős alkalmazkodási nehézségekkel néznek szembe, ha a “többletnyereségük” lefölözésére vonatkozó szabályozás nem lesz egyértelmű.
Sok sikert kívánunk Önöknek mint magánszemélyeknek csakúgy mint a vállalatuk vagy munkaadójuk számára végzett munkájukhoz ebben a kivételes helyzetben 2023-ban.
Felix Diwok
CEO az Inercomp csapata nevében